Vargyas-szoros és barlangjai természetvédelmi terület Székelyföld egyik leglátványosabb karsztvidéke. Erdővidék északi részén, a Persány-Rika-hegység és Dél-Hargita hegységek találkozásánál található. A 4 km hosszú szorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. A Vargyas-szorosban 124 barlangot tartanak számon, melyeknek teljes hossza eléri a 7410 métert. A legnagyobb az Tovább olvas…
A Szentegyházasfaluban született, de innen elszármazott Vitus Géza erdőmérnök és felesége, Kelemen Emerencia hagyatékából épült fel a Szt. András plébánia udvarára ez az emlékház. Bár a ház nem Vitus Géza szülőháza (azt időközben lebontották), mégis méltán nevezhetjük második otthonának, hiszen itt, a bátyja (Nyisztor Áron és felesége) otthonában töltötte vakációit, Tovább olvas…
A múzeumalapítás gondolata, néprajzi anyag gyűjtése Sófalvi Sándor nevelő kezdeményezésére indult 1980-ban, a gyűjtőmunkában segítségére voltak a bentlakó diákok. Ez a munka mind a mai napig folytatódik. Az iskola udvarán egy parasztházat építettek, hogy az összegyűjtött gazdag néprajzi gyűjtemény a nagyközönség számára is bemutatható legyen. Maga a ház kétszintes: az Tovább olvas…
A szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpont múzeuma Lövetebányán található, mely régi idők iskolai feltételeit, eszközeit mutatja be. Az iskolamúzeum három termében egy óvodai, egy iskolai terem a hozzá tartozó bútorokkal és eszközökkel, valamint egy a múlt évtizedekben használt egyenruha-kiállítás tekinthető meg. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili) 140 diákból álló együttes, melyből 100 kórustag, 40 zenekari tag. Az együttes 1982-ben alakult Haáz Sándor zenetanár vezetésével, aki mind a mai napig az együttes vezetője. A Fili repertoárja rövid klasszikus művekből, egyedi hangszerelésű népdalfeldolgozásokból, történelmi dalokból és más népek dalaiból áll. Gyakran tartanak koncerteket más Tovább olvas…
A Kis-Homoród, a Vargyas és Tolvajos pataka által közrefogott térség gazdag volt vasérclelőhelyekben, melyek közül a lövétebányai bizonyult a leggazdagabbnak, ezért elsősorban innen bányászták a nyersanyagot, melyet kohókban olvasztottak, és az így nyert vasat hámorokban dolgozták fel. Első írásos adatunk 1591-ből származik, amikor Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Székely Mózes hadnagynak Tovább olvas…
A víz szabadesését kihasználva, a Kis-Homoród és Vargyas-patakok medrének szakszerű átalakításával, melynek feltételeit Szentegyházasfalu lakói teremtették meg, épültek a posztóványolók (közel 20 darab) a Kis-Homoród völgyében. A posztó- és csergeványolásnak mint kismesterségnek századokra visszanyúló gyökerei vannak itt. A ványolás a gyapjúszövetek tömörítését, kikészítését szolgálta, mely a székely posztó kabátok, harisnyák elkészítésének Tovább olvas…
A Szentegyházi Hegyimentő Közszolgálat síléc gyűjteménye, mely az egyesület székhelyén tekinthető meg előzetes egyeztetés alapján.
A Madarasi Hargita a Kelemen-Görgény-Hargita vulkanikus hegyvonulatának része, az egykori rétegvulkáni kráter peremének északi maradványa. 1500-1800 m között található, a legmagasabb pontja (1801 m) a többszörösen megénekelt, a székelyek “Szent hegye”. A déli oldalából ered a Hargita leghosszabb folyóvize a Vargyas-patak. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 – 25 Tovább olvas…
Szökő Láp (Rákosi Sáté) Székelyföld egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt lápja. A Madarasi Hargita csúcsának (1801 m) északkeleti lejtőjén terül el, a Szökő Patak forrásvidékén, egy lucfenyvesekkel övezett, elláposodott tisztás formájában. Körülbelül 25-30 hektárnyi területet foglal el, 1700-1600 m magasságban. A vulkáni kitörések idején a hegyoldalban létrejött kisebb lejtésű plató Tovább olvas…
