Vitus Géza emlékház
A Szentegyházasfaluban született, de innen elszármazott Vitus Géza erdőmérnök és felesége, Kelemen Emerencia hagyatékából épült fel a Szt. András plébánia udvarára ez az emlékház. Bár a ház nem Vitus Géza szülőháza (azt időközben lebontották), mégis méltán nevezhetjük második otthonának, hiszen itt, a bátyja (Nyisztor Áron és felesége) otthonában töltötte vakációit, segédkezve a mezei munkákban. A kőalapra rakott, tornácos, boronafalas, tapasztott és kékre meszelt szentegyházasfalvi lakóház 1910-ben épült, egy havasalji lakóház remek példája. A ház szobáiban, illetve padlásterében az 1920-as években készült bútorok, kézimunkák, szerszámok és egyéb használati eszközök tekinthetőek meg. Egész évben látogatható.
A Gábor Áron Líceum néprajzi gyűjteménye
A múzeumalapítás gondolata, néprajzi anyag gyűjtése Sófalvi Sándor nevelő kezdeményezésére indult 1980-ban, a gyűjtőmunkában segítségére voltak a bentlakó diákok. Ez a munka mind a mai napig folytatódik. Az iskola udvarán egy parasztházat építettek, hogy az összegyűjtött gazdag néprjazi gyűjtemény a nagyközönség számára is bemutatható legyen. Maga a ház kétszintes: az alsó szinten konyha és pince a sajátos berendezési tárgyaival, fenn a parasztszobába léphetünk be a tornácról. A ház közelében található a Kis-Homoród menti népi kismesterségek tárgyi emlékeit őrző gyűjtemény is: cipész-, asztalos-, kovácsműhely a hozzájuk tartozó szerszámokkal. Az iskola udvarán pedig régen használt mezőgazdasági gépek is megtekinthetőek, úgy mint cséplőgép, malomkő, szekér és egyéb mezőgazdasági eszközök. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján tekinthető meg.
Iskolamúzeum
A szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpont múzeuma, mely régi idők iskolai feltételeit, eszközeit mutatja be. Az iskolamúzeum három termében egy óvodai, egy iskolai terem a hozzá tartozó bútorokkal és eszközökkel, valamint egy a múlt évtizedekben használt egyenruha-kiállítás tekinthető meg. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili) 140 diákból álló együttes, melyből 100 kórustag, 40 zenekari tag. Az együttes 1982-ben alakult Haáz Sándor zenetanár vezetésével, aki mind a mai napig az együttes vezetője. A Fili repertoárja rövid klasszikus művekből, egyedi hangszerelésű népdalfeldolgozásokból, történelmi dalokból és más népek dalaiból áll. Gyakran tartanak koncerteket más településeken, városokban, 1990 óta minden évben a nyári vakáció idején külföldi turnékra utaznak.
A Gyermekfilharmónia Alapítvány gondozásában áll az az ifjúsági szállás (Múzeum Szálló), amely a szentegyházasfalvi Gábor Áron Művelődési Ház padlásterében található. Nevét a folyóson elhelyezett néprajzi gyűjteményéről kapta.
Bővebb információ: www.fili.ro
Vashámor
A Kis-Homoród, a Vargyas és Tolvajos pataka által közrefogott térség gazdag volt vasérclelőhelyekben, melyek közül a lövétebányai bizonyult a leggazdagabbnak, ezért elsősorban innen bányászták a nyersanyagot, melyet kohókban olvasztottak, és az így nyert vasat hámorokban dolgozták fel. Első írásos adatunk 1591-ből származik, amikor Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Székely Mózes hadnagynak egy kezdetleges szerkezetű vashámort adományozott. Ezt a helyet a mai napig is Hámorkertnek nevezik, mely Lövétéhez tartozik.
A hámor jellegzetessége, hogy a víz hajtóerejére épül, vízkerékkel hozták működésbe a kalapácsot, szerkezete pedig fából készült. A víz energiáját kihasználva, vaskalapácsokat használtak az előkészített vasérc megmunkálásához, különböző szerszámokat készítve: fejszéket, kapákat, ásókat, lapátokat, csákányokat, ekekéseket. 1836-1837-ben Gyertyánffy Jónás (Selmecbányán tanult bányamérnök) újabb hámort építtetett Lövétebánya területén, de ezt már olvasztóval bővítette ki. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor Csányi László, Erdély kormányzója elrendelte, hogy Gábor Áron itt öntesse ágyúit, de ez elmaradt és csak ágyúgolyókat készítettek. A forradalom leverése után a hámort felégették, így az 1850-es években Demeter Miklós, az új tulajdonos, felköltöztette a gyártelepet a szentkeresztbányai (Szent Kereszt bánya telep – innen a név) részre, a mai eredeti helyére. Itt két vashámort, egy vasöntődét, egy nagy olvasztót, asztalosműhelyt és munkáslakásokat épített. Az egyik vashámor ezek közül az 1990-es évekig működött, és ezáltal Európa egyetlen működő hámora volt. Ma romjai tekinthetők meg, műemlékként tartják nyilván. 2021-ben Szentegyháza város tulajdonába került, így tervek vannak a hámor felújítására. Ipartörténeti múzeum és kulturális eseményeknek helyet adó tér is szerepel a hosszútávú tervek között.
Lövétebányai posztóványoló
HU: A víz szabadesését kihasználva, a Kis-Homoród és Vargyas-patakok medrének szakszerű átalakításával, melynek feltételeit Szentegyházasfalu lakói teremtették meg, épültek a posztóványolók (közel 20 darab) a Kis-Homoród völgyében. A posztó- és csergeványolásnak mint kismesterségnek századokra visszanyúló gyökerei vannak itt. A ványolás a gyapjúszövetek tömörítését, kikészítését szolgálta, mely a székely posztó kabátok, harisnyák elkészítésének egyik fontos mozzanata. A ványolók közül, melyekben egykor az egész Csík és Udvarhely vármegyék, sőt távolabbi vidékek posztóját is ványolták, ma már csak a Silye Lőrinc tulajdonában lévő, az országos műemléklistán is szereplő ványoló van meg. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
